Divat Szalon, 1916
Az 1920-as évek híres divatdiktátora, Gabrielle „Coco” Chanel vallotta, hogy a divat csak akkor jó, ha szabadságot ad a nőknek. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum a héten még megtekinthető kiállításán a XX. század első felének fekete-fehér filmjeiről, divatlapjairól ismert ruhakölteményei libbennek el előttünk. Ez az a korszak, amikor lehullanak a fűzők, megrövidülnek a szoknyák, s még hellyel közzel kivillannak a bokák is…
Már akkor elkezdett rohanni a világ…
A 20. század minden téren a forradalmi változások időszaka volt. Ugrásszerű fejlődés az iparban, technikában, informatikában, közlekedésben. Átalakulnak a társadalmi szokások, hihetetlenül felgyorsul az élet, elterjednek a modern táncok és zenék, általánossá válik a sportolás.
A tömegtermelés megjelenésével ugyanakkor a reklám szerepe is fokozatosan nő. A hagyományos hirdetések mellett egyre újabb és változatosabb eszközök segítik az eladást, az új termékek népszerűsítését. A cégek mind többet költenek reklámnyomtatványokra. A neves iparművészek, grafikusok által tervezett kiadványokon pedig szép és elegáns nők jelennek meg… KÉPEK A KIÁLLÍTÁSRÓL >>
Párizsi divat 1920-as évek
Milyen is volt az ideális nő…?
A társadalmi és életmódbeli változások kihatnak a kor szépségideáljára is, amely teljes mértékben szakít az előző század női eszményképével. A nők megszabadulnak a fűzőiktől, a szoknyák egyre csak rövidülnek, és kivillannak a bokák… Megjelenik az előnytelen „reformruha” és az 1910-es évek bukjelszoknyája is.
A kiállítás végig kísér minket a XX. század első évtizedeinek divatirányzatain: az első világháború alatt bekövetkezett változásoktól – amikor megjelenik a “modern” nő, aki nemcsak dolgozik, de sportol, cigarettázik és bubifrizurát visel -, a 30-as évek karcsú, “éhező modelljein” keresztül, a II. világháború alatt parafatalpú vászoncipőt hordó lányok és asszonyok sanyarú világáig…
* * *
Ha tetszett a cikk, CSATLAKOZZ HOZZÁNK A FACEBOOKON, és kövesd híreinket! 🙂
* * *
A kiállítás szombatig (2014. november 16-áig) még megtekinthető a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: